Zemplén Géza (1883-1956)

Zemplén Géza 1883-ban Trencsénben született, tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészeti karán végezte. Rövid ideig Than Károly mellett dolgozott, majd a Selmecbányai Bányászati Akadémia kémiai tanszékére került tanársegédnek. 1907-ben tanulmányútra ment Németországba. Négy évet töltött a szerves kémia akkori nagy mesterénél, a már 1902-ben Nobel-díjjal kitüntetett Emil Fischernél. A szénhidrátok területén folytatott kutatást, és erről Fischerrel több közös cikke jelent meg. Ez maradt Zemplén fő kutatási területe a későbbiekben is. 1913-ban kinevezték Magyarország első szerves kémiai tanszékére professzornak. Itt dolgozott 1956-ban bekövetkezett haláláig.

Többszáz közlemény hirdeti munkásságát, amelyet nehéz volna összefoglalni. A szerves kémiában minden új vegyület, eljárás, fizikai állandó meghatározása egy közlemény. Ennek folytán eleve publikáció gazdag terület. A Zemplén-féle elszappanosítás, a Zemplén-féle cukorlebontás, a számtalan hivatkozás nevét tartósan megőrzi. Könyvet csak egyet írt, élete alkonyán, de az már inkább a múltat tükrözte.

Zemplén feladatokat, megbízásokat vállalt a gyógyszeripartól is. Személyében alakult ki az az üdvös, máig élő kapcsolat a szerves kémiai ipar és az egyetemek között, amely mindkét fél számára hasznos. A későbbi magyarországi szerves kémia szinte minden érdemes művelője és alkotója Zemplén Géza mellől indult.

A második világháborút követő rövid demokratikus időszakban, 1948-ban az akkor alapított legnagyobb magyar kitüntetésben, a Kossuth-díjban Zemplén Géza elsőként részesült a kémikusok közül. Bár a Kossuth-díjat a következő évtizedekben változó teljesítményekért adták, és nem mindig politikai mellékzönge nélkül, a természettudományokban elért eredményekért kapott Kossuth-díjak döntő többsége érdemes helyre jutott.

A Zemplén családi gének minőségét jelzi, hogy bátyja, Győző a Műegyetemen a fizikaprofesszor, a modern fizika egyik nagy művelője lehetett volna, ha a már jelentős tudományos eredményeket elérő tudós nem jelentkezett volna önként katonai szolgálatra az első világháborúban, és nem esett volna el fiatalon az olasz fronton. Leánya, Zemplén Jolán az első női professzor lett a Műegyetemen, ugyancsak fizikaprofesszor és jeles tudománytörténész. Zemplén Géza fia pedig magas egyházi méltóságra emelkedett.

A boldogság kémiája: az endorfin

Kicsit leegyszerűsítve a dolgot, végeredményben a boldogság érzését is a kémiának köszönhetjük, hiszen az endorfin nevű fehérje okozza a mindenki által vágyott, eufórikus érzést. 

Az endorfin nem más, mint egy neurotranszmitterekként működő fehérje, mely az agyalapi mirigyben és a hipotalamuszban termelődik, különféle fizikai hatásokra, izgalmi állapot esetén, fájdalomérzetkor, sőt, fűszeres ételek fogyasztásakor is.

Endorfin molekula

Funkciója főként a fájdalom csillapítás, de tagadhatatlan, hogy az endorfin felszabadulása kellemes, eufórikus érzést is képes kelteni. A köznyelvben elterjedt endorfin-áradat kifejezés arra utal, hogy fájdalomérzület, veszélyhelyzet fellépése, vagy egyéb stressz esetén lelkesültség érzése önti el az emberi testet, vélhetően az endorfinok hatására. Amikor egy ingerület eléri a gerincvelőt, endorfinok szabadulnak fel, melyek megakadályozzák az idegsejteket abban, hogy további fájdalomingert továbbítsanak. Ezért van az, hogy például egy baleset pillanatában egy komolyabb sérülést is képes "fájdalom nélkül" megúszni az ember, és csak később, a vészhelyzet elmúlásával és az endorfin csökkenésével jelentkezik a fájdalom.

Ezért szeretjük az erőspaprikát is: a paprika jellegzetesen erős hatóanyaga, a kapszaicin erős, égő érzést vált ki, sőt, erős fájdalmat és izzadást gerjeszthet. A szervezet erre válaszul termeli a fájdalom csillapító endorfint, így a teljes folyamat végül kellemes hatású.

 

A futás boldogság

Az endorfin termelésnek egy másik széles körben ismert jelensége az úgy nevezett "futók gyönyöre" effektus. Ha ugyanis valaki fáradhatatlanul fizikai gyakorlatokat végez és átlép egy küszöbértéket, aktiválja az endorfin termelését. Így tehát endorfinok szabadulnak fel a hosszabb edzések alatt is. Ezzel azonban vigyázni kell, hiszen az endorfinok felszabadulása miatt a sportoló ki van téve egy olyan állapotnak, amikor túllépve saját testének fizikai határait akár sérüléseket is szenvedhet: a futó a fájdalom ellenére tovább fut, stb. És ez az az érzés, ami miatt a fáradtságos ezdések után is van kedve az embernek másnap is futócipőt húzni.

Forrás: Wikipédia

A fekete kígyó

Szokott anyukád sütni? És apukád kupicázni? 
Ha igen, akkor irány a konyha kísérletezni: kérj egy csipetnyi szódabikarbónát anyukádtól, egy kupica házi pálinkát apukádtól és megtudhatod mi is az a fekete kígyó!


Szükséges anyagok: 

• nátrium-hidrogén-karbonát, anyukád szódabikarbóna néven ismeri (NaHCO₃), 

• porcukor, 

• etil-alkohol, azaz a jó öreg pálinka (C₂H₅OH),

• homok

Szükséges eszközök: 
mérleg, gyufa, óraüveg vagy inkább porcelántál

Kísérlet leírása:

Keverd jól össze 8:1 arányban a porcukrot és a szódabikarbónát. Ezt a homogén keveréket nedvesítsd meg etil-alkohollal, hogy formázható legyen, de ne legyen folyós. Ebből a keverékből tegyél egy keveset a homokkal telt óraüvegre vagy porcelántálba. A homokot is megnedvesítheted alkohollal. Gyújtsd meg az alkoholt. Egy pár másodpercet várni kell, míg a reakció beindul. Fekete színű kis "kígyók" bújnak ki a keverékből. Annál nagyobbak lesznek a kígyók, minél tovább ég az alkohol.

Magyarázat: 

Az etil-alkohol égésekor keletkező hőtől a cukor bomlásnak indul. A cukor bomlásakor keletkező víz elpárolog, míg a cukorszén visszamarad, amit a szódabikarbónából felszabaduló szén-dioxid felfúj, így változatos alakú és méretű, kígyóhoz hasonló alakzatok keletkeznek.

forrás: laborom.atw.hu és szertar.com

Jó szórakozást!

Szent-Györgyi Albert (1893-1986)

A neves orvos-kémikus Budapesten született, egyetemi tanulmányait is ott végezte, 1917-ben kapta meg orvosi diplomáját. Később Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben és Groningenben folytatott tanulmányokat, majd Cambridge-ben szerzett kémiai doktorátust.

A magyar állam támogatásával Ő alapította a Szegedi Egyetem Biokémiai Intézetét. Itt végezte azokat a kutatásokat, amelyek a C-vitamin izolálásához vezettek. Jelentős mennyiségű C-vitamint (aszkorbinsav) állított elő a magyar paprikából.

L-aszkorbinsav, azaz a C-vitamin

Kutatásaiban elsősorban az élő szervezetek oxigénfelvételével foglalkozott. Szegeden végzett kutatásainak legfontosabb eredménye a Szent-Györgyi – Krebs ciklus egyes lépéseinek tisztázása volt, amely munkájáért, beleértve a C-vitamin előállítását is 1937-ben Nobel-díj elismerésben részesült. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta.

A II. világháború után végleg az Egyesült Államokban, a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol a National Institute of Health tudományos munkatársa lett. Később létrehozták számára a Woods Hole-i Marine Biological Laboratoryban az Institute for Muscle Research (Izomkutató Intézet) részlegét, ahol folytathatta a Szegeden megkezdett kutatásait.

1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. Élete utosó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. 93 évesen hunyt el Woods Hole-ban.

Az életre kelt töklámpás

Ha azon gondolkodsz, hogy milyen érdekességgel tudnád barátaidat meglepni Halloween alkalmából, akkor a következő kísérlet éppen kapóra jön. Mi lehet izgalmasabb egy életre kelt töknél?

A következő kémiai kísérletet Steve Splanger terjesztette el a világon, nem csoda, hisz néhány perc alatt, izgalmas Halloween produkciót állíthatsz össze. A kísérlet nem veszélyes, viszont a későbbi nehézségek elkerülése végett, a mutatványt olyan helyen végezd el, amit könnyű kitakarítani

A kísérlet egyszerű kémiai alapelvekre épül, és a látványt a különböző anyagok egymásra gyakorolt reakciója váltja ki. Lássuk hát, hogyan nyűgözheted le a nézőközönségedet!

Amire szükséged lesz:

• kifaragott tök (töklámpás)
• 6%-os hidrogén-peroxid
• folyékony szappan
• színezőanyag (opcionális)
• egy kis tasak élesztő
• két pohár
• víz
• egy nagy méretű szemeteszsák
• szülői felügyelet!!!! (kiskorúak esetében) 

A kísérlet

• A szemeteszsákkal terítsd le a munkafelületet. (Így a kísérlet utáni takarítás pillanatok alatt megvan.)
• Az egyik pohárba önts kb. 30 ml hidrogén-peroxidot.
• A hidrogén-peroxidot keverd össze egy kevés folyékony szappannal, tetszés szerint adj hozzá néhány csepp színezőanyagot és keverd őket össze.
• A második pohárba szórd bele az élesztőt, öntsd fel vízzel és keverd jól össze.
• Végül helyezd óvatosan a hidrogén-peroxidos poharat a töklámpás belsejébe.
• A töklámpás tetejét (skalpját) az egyik kezedben fogva öntsd az élesztővel kevert vizet a töklámpás belsejében található pohárba, majd egy gyors mozdulattal helyezd vissza a töklámpás tetejét a helyére.
• Néhány másodperc alatt pedig megindul a kémiai reakció, és töklámpásod orrán-száján habot fúj ki magából.

A kémia
Az élesztőben termelődő kataláz enzim segít gyorsan kiszedni a hidrogén-peroxidból az oxigént. A felszabadult oxigén buborékok pedig felhabosítják a mosószeres elegyet.

Óvintézkedések
1. Csak szülői felügyelet mellett végezd ezt a kísérletet!
2. 6%-osnál töményebb hidrogén-peroxidot ne használj!
3. Soha semmit ne tegyél a hidrogén-peroxidba, mert nagyon heves reakciókat válthat ki!
4. Ne idd meg és ne is itasd meg mással a hidrogén-peroxidot!
5. Ne használd szemcseppnek!

Jó szórakozást mindenkinek!

Versenyre fel!

képforrás: chemgeneration.com

A chemgeneration.com oldal Láncreakció néven egy tudományos versenyt hirdetett meg középiskolások részére.

"Építsd meg csapatoddal a legérdekesebb Láncreakció gépezetet, melyet izgalmas fizikai és kémiai reakciók tartanak működésben. Színesítsd a masinát látványos kémiai reakciókkal, mindezt mutasd be egy házi videófelvételen, és nevezz vele!!"
A verseny időtartama: 2013. október 1-től november 15-ig

Hevesy György (1885-1966)

.

A radioaktív nyomjelzés és a hafnium elem felfedezője Bischitz György néven született Budapesten, családnevük nemesítés folytán változott Hevesyre. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte meg, majd a berlini műegyetemen folytatta, végül 1908-ban szerezte meg a doktorátust fizikából Freiburgban.

 

Az I. világháború idején magyar katonaként teljesített szolgálatot, a háború után pedig a budapesti Állatorvosi Főiskola kémia tanszékén végzett kutatásokat, majd elvállalta a budapesti Műegyetem fiziko-kémiai tanszékének vezetését. Sok közép-kelet-európai tudóshoz hasonlóan ő is külföldön végezte kutatómunkája legjavát: Zürichben, Manchesterben, Freiburgban és Stockholmban is dolgozott. Több alkalommal is munkatársa volt Niels Bohr koppenhágai laboratóriumának. Itt fedezte fel 1922-ben a 72-es rendszámú elemet, a hafniumot.

1943-ban a náci üldöztetés elől feleségével és gyermekeivel Koppenhágából Stockholmba menekült. Jelentős kutatásait a radioaktív izotópokkal végezte.

1911-ben Ernst Rutherford manchesteri laboratóriumában dolgozott, itt kezdett hozzá az urán-238 bomlási termékeinek vizsgálatához. Főnökétől azt a feladatot kapta, hogy válassza szét az ólmot és a rádium-D-t. Mivel ez kétévi próbálkozás után sem sikerült, arra a következtetésre jutott, hogy a két anyag különválasztása lehetetlen. (A rádium-D valójában az ólom egyik izotópja.)

Megfogalmazta azt a tételt, miszerint, ha az aktív anyag nem választható el az inaktívtól, akkor a sugárzó rádium-D felhasználható az ólom indikátoraként. Ez az elv alapvető tételnek bizonyult a nyomjelző izotópok indikátorként való alkalmazásában. Szintén nagy érdeme, hogy kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, melynek lényege, hogy kis mennyiségben hozzákeverik a radioaktív izotópot a vele kémiailag azonosan viselkedő elemhez, amely bármely szervezetbe juttatva sugárzással jelzi a megtett útvonalat.

A módszer alkalmazásával a kémikusok és az orvosok olyan lehetőséghez jutottak az élő szervezetben zajló folyamatok követésére, amilyenekről korábban nem is álmodhattak. 1943-ban neki ítélték oda a kémiai Nobel-díjat, amit azonban csak egy évvel később vehetett át.

Oláh György (1927-)

Oláh György 1927-ben született Budapesten. Vegyészmérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerzi meg, ahol 1949-ben le is doktorál. Az egyetemen Zemplén Gézának, a szerves kémia neves professzorának lett az asszisztense. Nem sokkal később vezetője lett a Szerves Kémia Tanszéknek, és már huszonhét éves korában megszerzi a kémiai tudományok doktora címet. Ezután a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese lett. 

1956 decemberében elhagyja az országot, és Kanadában telepedik le. Először a Dow Chemical Company tudományos főmunkatársa lett, ahol a stabil karbokationokra vonatkozó kutatásokkal kezd foglalkozni. 1965-től az USA-ban a Case Western Reserve University professzora, 1977-ben pedig kinevezik a kaliforniai University of Southern California Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává. 1991-től napjainkig a Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Los Angeles) igazgatója.

A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteleti tagjává választotta. Oláh György folyamatosan tartja a kapcsolatot a magyarországi kutatókkal.

Kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el, e területen végzett munkájáért 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

Nevéhez fűződik egyebek között a magasabb oktánszámú benzinre vonatkozó kutatások, a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin előállítása, s hozzájárult szénhidrogén alapú új anyagok, komponensek előállításához.

Bebizonyította, hogy a szénhidrogén-molekulák egyes fajtái stabilak és hosszú életűek lehetnek. Rendkívül erős szupersavakat (FSO₃H-SbF₅), avagy mágikus savakat állított elő, amelyek még az általában reakcióképtelennek tartott metánt is pozitív töltésű részecskévé, karbokationná (az öt vegyértékű "hiper-szén") tudják alakítani, amely így már könnyedén tovább tud reagálni. E felfedezés nyomán megnyílt egy olyan ipari potenciál, amely nagyon olcsó alapanyagokból teljesen új termékek előállítására ad lehetőségeket

Napjainkban a metanolra (metil-alkohol) épülő gazdaság foglalkoztatja. Vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel Cell, DMFC) az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került. A találmány a hagyományos energiahordozók (nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Az energiacella ugyanis metanollal működik, amit szén-dioxidból állítanak elő, a folyamat végén pedig víz keletkezik. A direkt metanolos tüzelőanyagcella közvetlenül alakítja át a metanolt (vagy más folyékony szerves tüzelőanyagot) elektromos árammá. Elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál A direkt metanolos tüzelőanyag-cellával működő gépjárművek gyártására minden technikai feltétel adott.

Nobel-díj 2013

Ma kiosztották a kémiai Nobel-díjat. Martin Karplus, Michael Levitt és Arieh Warshel kapták megosztva a kémiai reakciók komplexebb számítógépes modellezésében végzett tudományos munkájukért, amelyet a jövőben a gyógyszertervezés során tudnak hasznosítani a kutatók.

Kémiai Nobel-díj 2013

Kovalens vegyérték

Ez egy nagyon fontos fejezet. Ha jól megtanulod, a későbbiekben nem lesz problémád egy molekula szerkezetének meghatározásával, illetve felrajzolásával. 
Azt ajánlom, vegyél magad elé egy periódusos rendszert és így olvasd végig ezt a fejezetet, mert így sokkal könnyebben megérted és átlátod a kovalens vegyérték meghatározásának módját.