Gondoltad volna, hogy éppen a hangyák a legjobb jégmentesítők?
Vagyis nem pont a hangyák, hanem a szervezetükben fellelhető szerves
sav, ami nem engedi 0°C-on megfagyni a vizet.
Az
emberiség érdeklődését már évszázadokkal ezelőtt felkeltette ez a
természetben megtalálható csípős és szúrós szagú folyadék. A
legegyszerűbb karbonsavat először John Ray-nek sikerült izolálnia
1671-ben. Az angol természettudós erdei vöröshangyákat melegített egy
lombikban, majd a desztillátumban lévő savas folyadékot elnevezte
hangyasavnak. Kémiai szintézissel Marcellin Berthelot francia kémikusnak
sikerült először előállítania 1855-ben.
Gyakorlati alkalmazásának előnyeit az 1920-as években kezdték
felfedezni. A BASF például 1935-től már ipari mennyiségben termelte a
hangyasavat.
A
savat több évtizedes történelme során számos területen sikeresen
alkalmazták. A takarmányozásnál segít a takarmány eltarthatóságának
növelésében, használja a bőr- és textilipar, továbbá összetevője az
olajmezőkön használt vegyszereknek. Emellett az egyik legjelentősebb
alkalmazási területe a jégmentesítés: elsősorban repülőterek kifutóit
tartják vele csúszásmentesen.
A hangyasav sói, más néven formiátok, biztosítják, hogy a víz ne
fagyjon meg 0°C-on, ami normál körülmények között a víz fagyáspontja. A
jégmentesítő szer koncentrációjának függvényében a víz fagyáspontja
akár -50°C-ra is csökkenthető, ami sokkal alacsonyabb, mint a
külső hőmérséklet. A formiátok így gyorsan képesek megszüntetni a vékony
jégrétegeket.
Mindemellett a formiátok meglehetősen környezetbarát anyagok, hiszen
biológiai úton könnyen lebomlanak. Épp erre figyeltek fel helyi és
települési önkormányzatok is, így Skandináviában, Svájcban és
Ausztriában is ezt a szerves savat használják már a hóeltakarítást végző
szervek az olyan érzékeny területeken lévő utak jégmentesítésére, mint
például az idős fasorokkal övezett sugárutak, vagy a történelmi
épületekkel rendelkező negyedek. A hangyasavnak ugyanis a nátrium-klorid
alapú jégmentesítő sókkal ellentétben nincs maró hatása és nem
szennyezi a talajt sem.
forrás: chemgeneration
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése