Még egy nap és indul a foci vb. Mi sem maradhatunk le. Ismerkedjünk meg a természet focilabdáival, a fullerénekkel.
Az elemi szén régóta ismert két kristályos módosulata a grafit és a gyémánt. A legújabban felfedezett harmadik és a szén valamennyi változata közül a legkülönlegesebbek azonban az úgynevezett fullerének.
Ezeknek a világűrben régóta létező, mára már mesterségesen is
előállított szénmódosulatoknak a legszabályosabbika tökéletesen
emlékeztet egy focilabdára. A felfedezők viszont először egy amerikai építész, Buckminster Fuller által tervezett kupolás szerkezetre asszociáltak, innen ered az általuk adott név: buckminsterfullerene, ami azóta fullerénre, vagy egyszerűen "buckyball"-ra rövidült (a Chemical Abstracts ezzel szemben footballeen néven tartja nyilván).
 |
| Buckminsterfullerén |
A 60 szénatomból álló golyó felszínén a
szénatomok közötti kötések öt-, illetve hatszögeket alkotnak, pontosan
olyan elrendezésben, mint az a focilabdákon megfigyelhető. Ezek a
borzasztóan kemény kis golyók tulajdonképpen a grafit rácsához hasonló
elektronfelhőbe burkolóznak kívülről és belülről egyaránt. Az elektronok
nem tudnak kiszabadulni, viszont kiválóan alkalmasak fématomok
"megőrzésére". A tudósok nagy fantáziát látnak ezekben a szénből készült
focilabdákban.
A
fullerének színe - attól függően, hogy milyen vastagságú rétegben
állították elő - a barnától a feketéig változik. A szénnek e
molekularácsos módosulatai nem oldhatatlanok. A víz nem, de szerves
oldószerek közül egyesek kitűnően oldják. Benzolos oldatuk például
lilásvörös színű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése