A magyar gyógyszeripar 4.: Chinoin (Sanofi-Aventis)

Folytatjuk. Másodikként ismerkedjünk meg a Chinoinnal.

A Sanofi-Aventis Zrt. a világ negyedik legnagyobb gyógyszeripari vállalata, közel 105 000 munkatársat foglalkoztat több mint 110 országban. A világ vezető vakcinagyártójaként 500 millió ember védettségéről gondoskodik évente.

A vállalat nemzetközi háttere és a cégcsoporthoz tartozó Chinoin Zrt. 100 éves magyarországi tapasztalata miatt egyedülálló vállalat a régióban, kutatóközpontuk jelentősen hozzájárul a világszintű innovatív készítmények biztosításához.

A cégcsoport valamennyi gyógyszeripari tevékenységgel foglalkozik Magyarországon (két budapesti helyszínen – Újpesten és Nagytétényben –, valamint Veresegyházon és a Miskolc melletti Csanyikvölgyben): a felfedező kutatástól kezdődően a termelésen át a disztribúcióig. Fennállása során számos olyan fejlesztést hajtott végre, - mint pl. a C-vitamin világon első üzemi előállítása, vagy az inzulin és a penicillin első hazai gyártása – amely óriási jelentőséggel bír a magyar gyógyszerészet történetében.

A Chinoin rövid története

1910 - Két vegyész, Wolf Emil és Kereszty György megalapítja a Chinoin jogelődjét, az Alka vegyészeti gyárat.

1928 - a sertéshasnyálmirigyből kinyert inzulin gyártási technológiájának kidolgozása a világon másodikként a Chinoinban valósult meg Földi Zoltán vezetésével

1932 - Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitamin üzemi előállítása érett paprikából a világon elsőként



 

1939 - átütő siker az antibakteriális Ultraseptyl előállítása, amely a leghatásosabb és legkevesebb mellékhatással járó készítmény volt. A II. világháborúban a harcoló felek között nagyon elterjedt.

1951 - Magyarországon először üzemi méretű penicillin előállítása

1965 - a No-spa kifejlesztése, amely napjainkig sikerkészítménye a vállalatnak





1991 - a Sanofi 40%-os tulajdoni hányadot szerez a Chinoinban

2004 - megalakul a Sanofi-Aventis









forrás: sanofi-aventis.hu

A magyar gyógyszeripar 3.: Richter Gedeon

Elsőként ismerkedjünk meg Magyarország vezető, magyar tulajdonban lévő gyógyszergyárával, a Richter Gedeonnal.

A vállalat saját készítésű videója nagyon jól bemutatja a Richter történetét, bekukkanthatunk a laborokba, az üzemekbe és megismerkedhetünk a készítményeivel is.

További információkat a Richter honlapján olvashattok: richter.hu

forrás: youtube.com

A természet focilabdái

Még egy nap és indul a foci vb. Mi sem maradhatunk le. Ismerkedjünk meg a természet focilabdáival, a fullerénekkel.

Az elemi szén régóta ismert két kristályos módosulata a grafit és a gyémánt. A legújabban felfedezett harmadik és a szén valamennyi változata közül a legkülönlegesebbek azonban az úgynevezett fullerének. Ezeknek a világűrben régóta létező, mára már mesterségesen is előállított szénmódosulatoknak a legszabályosabbika tökéletesen emlékeztet egy focilabdára. A felfedezők viszont először egy amerikai építész, Buckminster Fuller által tervezett kupolás szerkezetre asszociáltak, innen ered az általuk adott név: buckminsterfullerene, ami azóta fullerénre, vagy egyszerűen "buckyball"-ra rövidült (a Chemical Abstracts ezzel szemben footballeen néven tartja nyilván).

A magyar gyógyszeripar 2.: Köszöntő

Elsőként ismerkedjünk meg  a magyar gyógyszeripar jelenlegi helyzetével. Ehhez Bogsch Erik, a MAGYOSZ (magyarországi gyógyszergyártók országos szövetsége) elnökének szavait idézem:

Bogsch Erik

"A magyarországi gyógyszeripar tekintélyes múlttal rendelkezik és a számos kiváló szakember – vegyész, orvos, gyógyszerész, mérnök – évszázados munkájának köszönhetően szerte a világon elismert. Tagvállalataink ezt az egyedülálló tradíciót és tudásbázist ötvözik a legújabb technikai eszközökkel és eljárásokkal. Teszik ezt azért, hogy megfizethető árú, kiváló minőségű, korszerű terápiákat kínálva szolgálhassák a lakosság életminőségének javítását. Büszkék vagyunk arra, hogy ma Magyarországon az alapellátásban minden második beteg a MAGYOSZ valamely tagvállalatának készítményével gyógyul.

Tagvállalataink hagyományosan fontos szerepet töltenek be nem csak a hazai egészségügyi ellátásban, hanem az ország nemzeti jövedelmének megteremtésében és exportjában is: éves nettó árbevételünk több, mint 980 milliárd forint, exportunk pedig 780 milliárd forint volt 2012-ben. Szövetségünk a munkaerőpiacon is fontos tényező: közel 14 ezer főt foglalkoztatunk, de a beszállítókkal együtt ez a létszám már 38 ezer főre bővül, azaz ennyi embernek és családjának a folyamatos megélhetését biztosítjuk.

Hisszük, hogy versenyképességünk alapja, jövőbeli sikereink legfontosabb záloga az innováció, így árbevételünk jelentős részét fordítjuk beruházásra és kutatás fejlesztésre. A kutatás-fejlesztési területen az összes nem állami ráfordításnak körülbelül a felét, azaz több, mint 62 milliárd forintot a MAGYOSZ tagvállalatai adják, beruházásra pedig több, mint 68 milliárd forintot költöttünk 2012-ben.

A fenti adatok jól érzékeltetik a gyógyszeripar súlyát a hazai gazdaságban. Küldetésünk a világszínvonalú magyar gyógyszeripar évszázados hagyományainak tovább éltetése, új hagyományok teremtése. Célunk, hogy gyógyszereinkkel segítsük a magyar emberek gyógyulását, egészségük megőrzését, beruházásainkon és munkahelyeinken keresztül pedig aktívan támogassuk országunk gazdasági versenyképességét."

Idén a MAGYOSZ átfogó kommunikációs kampányt indított annak érdekében, hogy tudatosabbak legyünk és a kiváló minőségű magyar termékeket válasszuk a gyógyszertárakban.

Válaszd Te is a magyar gyógyszert! :)

Csonttörésre D-vitamint

Eltört a kisfiam keze. Egyszerűen csak ráesett, pici törékeny csontjai pedig azonnal repedtek. 

Aznap nem is panaszkodott, csak másnap reggel mentünk a traumatológiára. Vasárnap, ügyelet, ezer ember, 3 óra várakozás egy háromévessel. Hősként viselkedett mind a vizsgálóban, mind a röntgenen és mind a gipszelőben. 

A gyerekorvosunk heti 2x8 csepp Vigantolt javasolt. Miért? Mert a Vigantol nem más, mint a D-vitamin. Ismered?

D3-vitamin (kolekalciferol)

A D-vitamin

Először is tisztázzuk: olyan nincs, hogy D-vitamin. Van D1-, D2- és D3-vitamin. Amikor a hétköznapokban úgy általánosságban beszélünk a D-vitamin jótékony hatásairól, akkor a D3-vitaminra vagy kémiai nevén kolekalciferolra gondolunk. Ez valójában nem vitamin, hanem hormonszerű előanyag, amely az aktív D-hormon szervezetben történő termelődését segíti. 

Zsírban oldható vitaminok közé soroljuk

Miért fontos? 

Segít csontjaink épségének megőrzésében, szabályozza a kalcium-háztartást, erősíti az immunrendszer működését, hatékonyabbá varázsolja a fogyókúrát, sőt: daganatmegelőző hatásával kapcsolatban is egyre több bizonyíték kerül elő. 

forrás: medimoon.com

Hogyan függ össze a napozással? 

Bőrünkben nagy mennyiségben található egy bizonyos 7-dehidro-kolesterol nevű anyag, mely a napfény UV B sugarainak hatására kémiai átalakuláson megy keresztül, és kialakul a D3-vitamin. Ez azután a bőrből a keringés segítségével eljut a májba, majd a vesébe, ahol a molekulákon további átalakulások történnek, míg végül kialakul az aktív, biológiailag hatékony D-vitamin, kémiai nevén az 1,25-dihidro-kolekalciferol.

Életkorunk előrehaladtával csökken a bőrben szintetizálódó D3-vitamin mennyisége, sőt, a vese átalakító kapacitása is mérséklődik – nem meglepő tehát, hogy idős korra gyakran alakul ki D-vitamin-hiányos állapot.

D-vitamin hiány okai és megelőzése

forrás: trustinfood.org

D-vitamin hiány kialakulhat a helytelen táplálkozás, a kevés napfényhez való jutás következtében, valamint bizonyos gyógyszerek állandó szedése, vagy bizonyos betegségek (felszívódási zavarral járó bélbetegség, a máj- és veseműködés zavarai) esetén. 

Megelőzésére a szakemberek nyáron napi fél óra napon való tartózkodást javasolnak, ugyanis D-vitamin igényünket nagyjából 90 százalékban a napsugárzás hatására előállított D-vitamin fedezi. Télen azonban ritkán süt a nap, ráadásul kicsi a nappal érintkező bőrfelület, ezért külső pótlásra van szükségünk táplálékokkal vagy táplálékkiegészítőkkel. Kiváló D-vitamin forrásnak számítanak a tengeri és édesvízi halak, a tenger gyümölcsei, a különféle tejtermékek (tej, vaj), a belsőségek, azok közül is elsősorban a máj, valamint a tojássárgája.

Itt a nyár. Legyetek sokat a szabadban és töltődjetek fel D-vitaminnal!

Gyógyszerfejlesztés 2. - A humán klinikai vizsgálatok

forrás: mnsza.hu

Az első részben olvashattunk a gyógyszerfejlesztés kezdeti kémiai és preklinikai szakaszáról. Ha a kiválasztott molekula jól "muzsikált" és nem esett ki a rostán, akkor ígéretesnek minősítik és egy fokkal feljebb lépnek a fejlesztés útján, következnek a humán klinikai vizsgálatok, azaz a klinikai fázisok (0-I-II-III-IV).

Fázis 0.

Az új hatóanyagok fejlesztésének egyik nagy nehézsége, hogy az állatkísérletekből nyert adatok nem használhatók minden esetben megbízhatóan az embereken végzett vizsgálatok megalapozásához. Az elmúlt években megjelent az igény, hogy a kutatás egy korábbi szakaszában lehessen már bizonyos ismereteket szerezni a hatóanyagnak az emberi szervezetbeli sorsáról. Ezt elégíti ki ez a vizsgálattípus, ami még viszonylag ritka.

Ebben a vizsgálati fázisban igen kicsi, gyógyszertanilag hatástalan dózisokat, úgynevezett mikrodózisokat alkalmaznak. A cél annak vizsgálata, hogy mi a gyógyszerjelölt molekula sorsa az emberi szervezetben. A nagyon kicsi dózis miatt speciális eszköz szükséges a molekula detektálásához. A vizsgálat nagy előnye, hogy már a preklinikai fejlesztési szakaszban elvégezhető tekintettel a korai fejlesztési szakaszban is biztonságosan alkalmazható mikrodózisra.

Fázis I. 

A hatóanyagot először egészséges önként jelentkezőknek (20-100 fő) adják be ellenőrzött, kórházi körülmények között. A cél a biztonságosság értékelése, a biztonságosan adható adag meghatározása, valamint a mellékhatások feltérképezése.

Vannak olyan készítmények, amelyeket nem lehet egészséges önkénteseken tesztelni, ebben az esetben betegeket vonnak be már az első fejlesztési szakaszban is. Ilyenek például az onkológiai felhasználásra szánt molekulák.

Fázis II. 

Nagyobb betegcsoport (100-200 fő) kap a vizsgálati készítményből. Fontos kérdés, hogy az adott betegség kezelésében hatásos-e a készítmény. Ebben a fázisban tovább elemzik a készítmény rövid távú mellékhatásait, kockázatait, megtörténik a dózisoptimalizálás is.

Fázis III.  

A betegcsoport száma ebben a fázisban a legnagyobb, 1000-3000 fős, előfordulnak azonban 10 ezer fő feletti vizsgálatok is. A cél a terápiás hatás sokoldalú bizonyítása.

Leggyakrabban kettősvak vizsgálatokat végeznek, így sem az orvos, sem a beteg nem tudja, hogy vizsgálati készítményt vagy placebót alkalmaztak-e. A vizsgálatvezető indokolt esetben hozzáférhet az információkhoz. Vannak azonban nyílt vizsgálatok is.

Amennyiben pozitív eredménnyel zárulnak a vizsgálatok, a készítmény törzskönyvezésre kerülhet, azaz megkaphatja a forgalomba hozatali engedélyt. Ennek átfutási ideje átlagosan 1,5 év.

Fázis IV.  

Ebben a fázisban a már forgalomban levő gyógyszerrel végzik a vizsgálatot, abban az indikációban és adagolással, ami a törzskönyvezési dokumentumban szerepel. A vizsgálati fázis célja a gyógyszerkölcsönhatások és mellékhatások figyelemmel követése hosszú ideig, nagy betegszámon.

A gyógyszerfejlesztés nem csak költségigényes és hosszú, hanem igen rizikós dolog is, átlagosan 10000 levédett célmolekulából csupán egy kerül ki a fejlesztési folyamatból győztesen, és lesz a betegek számára hozzáférhető.

forrás: magyosz.hu

Gyógyszerfejlesztés 1. - A kezdetek

forrás: napi.hu

Ismeritek a gyógyszer előéletét? Tudjátok, hogy milyen állomásokon kell átmennie, hogy megjelenjen a patikákban? Ha nem, akkor ajánlom figyelmetekbe a következő sorokat.

Egy rendkívül izgalmas és érdekes témáról olvashattok most, a gyógyszerfejlesztésről. 

Az első részben a kezdetekről lesz szó, a második részben pedig részletesen olvashattok a humán klinikai vizsgálatokról és a piacra lépésről.

A fejlesztési folyamat idő- és költségigényes, de fontos ahhoz, hogy hatékony és megbízható gyógyszer kerüljön a piacra. Egy új termék bevezetése átlagosan 12-13 évig tart, és több mint 300 millió Euroba kerül! Az egyre szigorodó szabályok, követelmények miatt pedig ez az összeg nő.  

A gyógyszerfejlesztés főbb lépései (forrás: epa.oszk.hu)

A gyógyszerfejlesztés első lépése az úgynevezett célmolekulák keresése, amely a kutatási központok folyamatos tevékenysége. A következő lépés, a vezérmolekula keresése és az optimalizálás rendszerint 1-2 évet vesz igénybe. Ennek során több ezer molekulából választják ki a megfelelőt – a folyamatokhoz számítógépes szimulációs módszereket is alkalmaznak.

A következő lépés az 1-2 évig tartó preklinikai értékelés, ennek során feltérképezik, hogy az adott szervrendszerre milyen hatással van a molekula, ebből milyen gyógyszer fejleszthető. A fejlesztések során az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben foglaltak szerint külön gondot fordítanak az állatok tartására, és a kísérletek elvégzésének módjára, hogy a kísérletek a lehető legkevesebb fájdalommal és kellemetlenséggel járjanak az állatok számára. Miután egy állat részt vett egy kísérletben, és nem pusztult el, illetve nem szükséges a boncolás, törvényileg tiltott, hogy újból felhasználják őket, az ilyen állatokat (elsősorban a kutyákat) örökbe lehet fogadni.

Amennyiben a kutatók úgy döntenek, hogy továbbfejleszthetõ a készítmény, a laborvizsgálatok és az állatkísérletek alapján az új készítmény várhatóan hatásos és biztonságos, elkezdődhet a humán klinikai vizsgálat, amely – különböző fázisokban – jellemzően 5-8 évig tart.

forrás: magyosz.hu

A magyar gyógyszeripar 1.

forrás: magyosz.hu

Itt a nyár, lassan vége a sulinak, ezért most felejtsük el a tananyagot és evezzünk új vizekre, merüljünk el a magyar gyógyszeripar "bugyraiban" és ismerkedjünk meg ezen iparág vezető szereplőivel!

Régi tervem, hogy készítsek egy sorozatot, amelyben megismerkedünk a hazai vegyipar szereplőivel. Elkezdtem kutatni, és idővel be kellett látnom, hogy ez hatalmas falat lenne, annyira sokrétű. Ezért szűkítettem a kört és a választásom - nem kicsit elfogultan- a gyógyszeriparra esett. 

Szeretném bemutatni Nektek a Magyarországon kutató-gyártó tevékenységet folytató legnagyobb gyógyszergyárakat. Megismerkedünk többek között a Richterrel, az Egis-szel, a Tevaval és a Sanofi-Aventis-szel.

Természetesen nyitott vagyok mindenre és ha más vállalatokról is szeretnétek olvasni, akkor írjátok meg nekem a csupakemia@gmail.com címre!

Remélem érdekesnek találjátok majd és új információkkal fogtok gazdagodni a nyár folyamán. Tartsatok velem!

Visszaemlékezés a kémia érettségimre

Minden évben, amikor elérkezik az érettségik ideje, önkéntelenül is eszembe jut az az időszak, amikor én voltam ebben a cipőben. Hétfő magyar, kedd matek, szerda szünet, csütörtök kémia. Nekem így állt össze az írásbelik hete. Akkor még szó sem volt közép és emelt szintről. Leérettségiztél, aztán ha tovább akartál tanulni, akkor elmentél az egyetem/főiskola által összeállított felvételi vizsgákra.

BÚÉK!