A fekete kígyó

Szokott anyukád sütni? És apukád kupicázni? 
Ha igen, akkor irány a konyha kísérletezni: kérj egy csipetnyi szódabikarbónát anyukádtól, egy kupica házi pálinkát apukádtól és megtudhatod mi is az a fekete kígyó!


Szükséges anyagok: 

• nátrium-hidrogén-karbonát, anyukád szódabikarbóna néven ismeri (NaHCO₃), 

• porcukor, 

• etil-alkohol, azaz a jó öreg pálinka (C₂H₅OH),

• homok

Szükséges eszközök: 
mérleg, gyufa, óraüveg vagy inkább porcelántál

Kísérlet leírása:

Keverd jól össze 8:1 arányban a porcukrot és a szódabikarbónát. Ezt a homogén keveréket nedvesítsd meg etil-alkohollal, hogy formázható legyen, de ne legyen folyós. Ebből a keverékből tegyél egy keveset a homokkal telt óraüvegre vagy porcelántálba. A homokot is megnedvesítheted alkohollal. Gyújtsd meg az alkoholt. Egy pár másodpercet várni kell, míg a reakció beindul. Fekete színű kis "kígyók" bújnak ki a keverékből. Annál nagyobbak lesznek a kígyók, minél tovább ég az alkohol.

Magyarázat: 

Az etil-alkohol égésekor keletkező hőtől a cukor bomlásnak indul. A cukor bomlásakor keletkező víz elpárolog, míg a cukorszén visszamarad, amit a szódabikarbónából felszabaduló szén-dioxid felfúj, így változatos alakú és méretű, kígyóhoz hasonló alakzatok keletkeznek.

forrás: laborom.atw.hu és szertar.com

Jó szórakozást!

Szent-Györgyi Albert (1893-1986)

A neves orvos-kémikus Budapesten született, egyetemi tanulmányait is ott végezte, 1917-ben kapta meg orvosi diplomáját. Később Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben és Groningenben folytatott tanulmányokat, majd Cambridge-ben szerzett kémiai doktorátust.

A magyar állam támogatásával Ő alapította a Szegedi Egyetem Biokémiai Intézetét. Itt végezte azokat a kutatásokat, amelyek a C-vitamin izolálásához vezettek. Jelentős mennyiségű C-vitamint (aszkorbinsav) állított elő a magyar paprikából.

L-aszkorbinsav, azaz a C-vitamin

Kutatásaiban elsősorban az élő szervezetek oxigénfelvételével foglalkozott. Szegeden végzett kutatásainak legfontosabb eredménye a Szent-Györgyi – Krebs ciklus egyes lépéseinek tisztázása volt, amely munkájáért, beleértve a C-vitamin előállítását is 1937-ben Nobel-díj elismerésben részesült. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta.

A II. világháború után végleg az Egyesült Államokban, a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol a National Institute of Health tudományos munkatársa lett. Később létrehozták számára a Woods Hole-i Marine Biological Laboratoryban az Institute for Muscle Research (Izomkutató Intézet) részlegét, ahol folytathatta a Szegeden megkezdett kutatásait.

1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. Élete utosó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. 93 évesen hunyt el Woods Hole-ban.

Az életre kelt töklámpás

Ha azon gondolkodsz, hogy milyen érdekességgel tudnád barátaidat meglepni Halloween alkalmából, akkor a következő kísérlet éppen kapóra jön. Mi lehet izgalmasabb egy életre kelt töknél?

A következő kémiai kísérletet Steve Splanger terjesztette el a világon, nem csoda, hisz néhány perc alatt, izgalmas Halloween produkciót állíthatsz össze. A kísérlet nem veszélyes, viszont a későbbi nehézségek elkerülése végett, a mutatványt olyan helyen végezd el, amit könnyű kitakarítani

A kísérlet egyszerű kémiai alapelvekre épül, és a látványt a különböző anyagok egymásra gyakorolt reakciója váltja ki. Lássuk hát, hogyan nyűgözheted le a nézőközönségedet!

Amire szükséged lesz:

• kifaragott tök (töklámpás)
• 6%-os hidrogén-peroxid
• folyékony szappan
• színezőanyag (opcionális)
• egy kis tasak élesztő
• két pohár
• víz
• egy nagy méretű szemeteszsák
• szülői felügyelet!!!! (kiskorúak esetében) 

A kísérlet

• A szemeteszsákkal terítsd le a munkafelületet. (Így a kísérlet utáni takarítás pillanatok alatt megvan.)
• Az egyik pohárba önts kb. 30 ml hidrogén-peroxidot.
• A hidrogén-peroxidot keverd össze egy kevés folyékony szappannal, tetszés szerint adj hozzá néhány csepp színezőanyagot és keverd őket össze.
• A második pohárba szórd bele az élesztőt, öntsd fel vízzel és keverd jól össze.
• Végül helyezd óvatosan a hidrogén-peroxidos poharat a töklámpás belsejébe.
• A töklámpás tetejét (skalpját) az egyik kezedben fogva öntsd az élesztővel kevert vizet a töklámpás belsejében található pohárba, majd egy gyors mozdulattal helyezd vissza a töklámpás tetejét a helyére.
• Néhány másodperc alatt pedig megindul a kémiai reakció, és töklámpásod orrán-száján habot fúj ki magából.

A kémia
Az élesztőben termelődő kataláz enzim segít gyorsan kiszedni a hidrogén-peroxidból az oxigént. A felszabadult oxigén buborékok pedig felhabosítják a mosószeres elegyet.

Óvintézkedések
1. Csak szülői felügyelet mellett végezd ezt a kísérletet!
2. 6%-osnál töményebb hidrogén-peroxidot ne használj!
3. Soha semmit ne tegyél a hidrogén-peroxidba, mert nagyon heves reakciókat válthat ki!
4. Ne idd meg és ne is itasd meg mással a hidrogén-peroxidot!
5. Ne használd szemcseppnek!

Jó szórakozást mindenkinek!

Versenyre fel!

képforrás: chemgeneration.com

A chemgeneration.com oldal Láncreakció néven egy tudományos versenyt hirdetett meg középiskolások részére.

"Építsd meg csapatoddal a legérdekesebb Láncreakció gépezetet, melyet izgalmas fizikai és kémiai reakciók tartanak működésben. Színesítsd a masinát látványos kémiai reakciókkal, mindezt mutasd be egy házi videófelvételen, és nevezz vele!!"
A verseny időtartama: 2013. október 1-től november 15-ig

Hevesy György (1885-1966)

.

A radioaktív nyomjelzés és a hafnium elem felfedezője Bischitz György néven született Budapesten, családnevük nemesítés folytán változott Hevesyre. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte meg, majd a berlini műegyetemen folytatta, végül 1908-ban szerezte meg a doktorátust fizikából Freiburgban.

 

Az I. világháború idején magyar katonaként teljesített szolgálatot, a háború után pedig a budapesti Állatorvosi Főiskola kémia tanszékén végzett kutatásokat, majd elvállalta a budapesti Műegyetem fiziko-kémiai tanszékének vezetését. Sok közép-kelet-európai tudóshoz hasonlóan ő is külföldön végezte kutatómunkája legjavát: Zürichben, Manchesterben, Freiburgban és Stockholmban is dolgozott. Több alkalommal is munkatársa volt Niels Bohr koppenhágai laboratóriumának. Itt fedezte fel 1922-ben a 72-es rendszámú elemet, a hafniumot.

1943-ban a náci üldöztetés elől feleségével és gyermekeivel Koppenhágából Stockholmba menekült. Jelentős kutatásait a radioaktív izotópokkal végezte.

1911-ben Ernst Rutherford manchesteri laboratóriumában dolgozott, itt kezdett hozzá az urán-238 bomlási termékeinek vizsgálatához. Főnökétől azt a feladatot kapta, hogy válassza szét az ólmot és a rádium-D-t. Mivel ez kétévi próbálkozás után sem sikerült, arra a következtetésre jutott, hogy a két anyag különválasztása lehetetlen. (A rádium-D valójában az ólom egyik izotópja.)

Megfogalmazta azt a tételt, miszerint, ha az aktív anyag nem választható el az inaktívtól, akkor a sugárzó rádium-D felhasználható az ólom indikátoraként. Ez az elv alapvető tételnek bizonyult a nyomjelző izotópok indikátorként való alkalmazásában. Szintén nagy érdeme, hogy kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, melynek lényege, hogy kis mennyiségben hozzákeverik a radioaktív izotópot a vele kémiailag azonosan viselkedő elemhez, amely bármely szervezetbe juttatva sugárzással jelzi a megtett útvonalat.

A módszer alkalmazásával a kémikusok és az orvosok olyan lehetőséghez jutottak az élő szervezetben zajló folyamatok követésére, amilyenekről korábban nem is álmodhattak. 1943-ban neki ítélték oda a kémiai Nobel-díjat, amit azonban csak egy évvel később vehetett át.

Oláh György (1927-)

Oláh György 1927-ben született Budapesten. Vegyészmérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerzi meg, ahol 1949-ben le is doktorál. Az egyetemen Zemplén Gézának, a szerves kémia neves professzorának lett az asszisztense. Nem sokkal később vezetője lett a Szerves Kémia Tanszéknek, és már huszonhét éves korában megszerzi a kémiai tudományok doktora címet. Ezután a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese lett. 

1956 decemberében elhagyja az országot, és Kanadában telepedik le. Először a Dow Chemical Company tudományos főmunkatársa lett, ahol a stabil karbokationokra vonatkozó kutatásokkal kezd foglalkozni. 1965-től az USA-ban a Case Western Reserve University professzora, 1977-ben pedig kinevezik a kaliforniai University of Southern California Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává. 1991-től napjainkig a Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Los Angeles) igazgatója.

A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteleti tagjává választotta. Oláh György folyamatosan tartja a kapcsolatot a magyarországi kutatókkal.

Kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el, e területen végzett munkájáért 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

Nevéhez fűződik egyebek között a magasabb oktánszámú benzinre vonatkozó kutatások, a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin előállítása, s hozzájárult szénhidrogén alapú új anyagok, komponensek előállításához.

Bebizonyította, hogy a szénhidrogén-molekulák egyes fajtái stabilak és hosszú életűek lehetnek. Rendkívül erős szupersavakat (FSO₃H-SbF₅), avagy mágikus savakat állított elő, amelyek még az általában reakcióképtelennek tartott metánt is pozitív töltésű részecskévé, karbokationná (az öt vegyértékű "hiper-szén") tudják alakítani, amely így már könnyedén tovább tud reagálni. E felfedezés nyomán megnyílt egy olyan ipari potenciál, amely nagyon olcsó alapanyagokból teljesen új termékek előállítására ad lehetőségeket

Napjainkban a metanolra (metil-alkohol) épülő gazdaság foglalkoztatja. Vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel Cell, DMFC) az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került. A találmány a hagyományos energiahordozók (nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Az energiacella ugyanis metanollal működik, amit szén-dioxidból állítanak elő, a folyamat végén pedig víz keletkezik. A direkt metanolos tüzelőanyagcella közvetlenül alakítja át a metanolt (vagy más folyékony szerves tüzelőanyagot) elektromos árammá. Elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál A direkt metanolos tüzelőanyag-cellával működő gépjárművek gyártására minden technikai feltétel adott.

Nobel-díj 2013

Ma kiosztották a kémiai Nobel-díjat. Martin Karplus, Michael Levitt és Arieh Warshel kapták megosztva a kémiai reakciók komplexebb számítógépes modellezésében végzett tudományos munkájukért, amelyet a jövőben a gyógyszertervezés során tudnak hasznosítani a kutatók.

Kémiai Nobel-díj 2013

Kovalens vegyérték

Ez egy nagyon fontos fejezet. Ha jól megtanulod, a későbbiekben nem lesz problémád egy molekula szerkezetének meghatározásával, illetve felrajzolásával. 
Azt ajánlom, vegyél magad elé egy periódusos rendszert és így olvasd végig ezt a fejezetet, mert így sokkal könnyebben megérted és átlátod a kovalens vegyérték meghatározásának módját.