Az atom kifelé elektromosan semleges.
Ion képződésekor az atom vegyértékelektron-szerkezet változik meg: elektron leszakadásával pozitív töltésű kation, elektron felvételével negatív töltésű anion képződik.
Töltéssel rendelkező atomok az egyszerű ionok, töltéssel rendelkező atomcsoportok pedig az összetett ionok. Tulajdonságaik lényegesen különböznek azon atomok tulajdonságaitól, amelyekből képződtek.
Kation
Pozitív elektronos töltésű részecske, benne az elektronok száma kisebb, mint a protonoké. Semleges atomból elektron leszakításával képződik, azaz elektron hiány lép fel. A természetben a külső héjukon kevés elektront tartalmazó atomokból képződhet kation.
Például az I.A csoport elemeinek atomjairól a vegyértékelektronok eltávolításával egyszeres pozitív töltésű fémionok képződnek.
A képződő stabilis kation elektronszerkezete megegyezik az előző periódus végén lévő nemesgázéval:
Na: 1s2 2s2 2p6 3s1 = [Ne] 3s1
Na+: 1s2 2s2 2p6 = [Ne]
A II.A és a III.A csoport elemeinek atomjairól a vegyértékelektronok eltávolításával kétszeres (Mg2+), illetve háromszoros pozitív töltésű fémionok képződnek (Al3+).
Mg = Mg2+ + 2e-
Al = Al3+ + 3e-
A IV.A csoport nagyobb rendszámú elemei , az ón és az ólom esetében az is stabilis állapotot eredményez, ha csak a vegyértékhéj p-alhéja szűnik meg, így az ón(IV)- és ólom(IV)-vegyületek mellett ismerünk Sn2+ és Pb2+ ionokat is.
Sn = Sn2+ + 2e- és Sn = Sn4+
+ 4e-
Pb = Pb2+ + 2e- és Pb = Pb4+
+ 4e-
A katinok és az atomok méretviszonyai
A kationok képződésekor általában megszűnik a legkülső elektronhéj, ezért a kation sugara mindig kisebb,
mint az atomé, amiből az ion képződött.Azoknál a kationoknál ahol
nem szűnik elektronhéj, figyelembe kell vennünk, hogy a pozitív töltésű
ionban az atoméval egyező számú proton kevesebb elektronra gyakorol
vonzó hatást, így ebben az esetben is csökken a sugár az atomban mérthez
képest. Ez utóbbi az oka annak is, hogy az azonos nemesgázszerkezetű katinok közül a nagyobb rendszámúnak kisebb a mérete, pl. r(Mg2+) < r(Na+)
Atomsugár: gömbnek tekintett szabad atomban a legkülső atompályák sugara.
Ionizációs energia
Ahhoz, hogy a
pozitív elektromos töltésű atommagtól eltávolítsuk a negatív töltésű
elektront, energiát kell befektetni.
Kationképződéskor a kémiai reakciók során mindig a legkisebb energiával eltávolítható elektron szakad le.
Az
ionizációs energia a szabad atomról a legkönnyebben eltávolítható
elektron leszakítását kísérő moláris energiaváltozás. Jele Ei, mértékegysége kJ/mol. (A fenti meghatározás az első elektron leszakítására, az
ún. első ionizációs energiára vonatkozik.)
Az ionizációs energia változására a rendszám függvényében periodicitás jellemző. A periódusos rendszerben jobbra haladva egyre nő a rendszám, így nő az atommag
töltése. Ezáltal nő az elektronhéjakra gyakorolt vonzó hatás, s mivel
az ugyanabba a periódusba tartozó elemek atomjaiban ugyanannyi a héjak
száma, az atomsugár is csökken. Ezzel egyidejűleg várhatóan egyre
nehezebb leszakítani elektront az atomról, azaz elvileg nő az ionizációs
energia.
A periódusos rendszerben egy csoporton belül fentről lefelé haladva nő az atomsugár, az ionizációs energia pedig csökken, mert nő az elektronhéjak száma, minden héj távolabb van az atommagtól, így csökken a vonzóerő.
|
Az ionizációs energia változása a rendszám függvényében |
Második ionizációs energia a második elektron eltávolításához szükséges energia. Jele Ei2, mértékegysége kJ/mol. Mindig nagyobb, mint az első ionizációs energia.
Összefoglaló táblázat a periódusos rendszerben periodicitást mutató értékekre
|
periódusban jobbról
balra
|
csoportban
fentről lefelé
|
Atom
mérete, atomsugár
|
csökken
|
nő
|
Elektronegativitás
(EN)
|
nő
|
csökken
|
Elektronaffinitás
(Ea)
|
csökken
|
nő
|
Második
ionizációs energia (Ei2)
|
nő
|
csökken
|
forrás: sulinet