A molekulák térszerkezete

Az elektronpár taszítási elmélet szerint a központi atom körül lévő kötő és nemkötő elektronpárok a taszításuk révén a lehető legtávolabb helyezkednek el egymástól.

A többszörös kötés elektronpárjai ugyanazon két atommag erőteréhez tartoznak, ezért nem határozhatunk meg külön irányt.

Molekula térszerkezetek csoportosítása

FELADAT: A kovalens kötés 2

1. Melyik folyamatban szabadul fel energia?

A: H₂ molekula felbomlása két H-atommá

B: H⁺ ionképződés

C: H₂ molekula képződés

D: mindhárom folyamatban

E: egyik folyamatban sem

Megoldás:

C – a molekulaképződés mindig energia felszabadulással jár.

A kovalens kötés 2

1. Kötési energia

Két atom között a kovalens kötés felbontását kísérő moláris energiaváltozás. (A kötés felbontása mindig energiát igényel, endoterm folyamat.) A kötési energiát befolyásolja a kialakult kötések száma, a többszörös kötés erősebb, mint az egyszeres kötés, de a π-kötés kedvezőtlenebb térbeli helyzete miatt gyengébb, mint a σ-kötés. 

FELADAT: A kovalens kötés 1

1. Két atom között kialakuló egyszeres kötésre jellemző, hogy
A: lehet σ- vagy π-kötés
B: mindig egy elektron alkotja
C: tengelyszimmetrikus
D: gömbszimmetrikus
E: mindig apoláris

Megoldás:
C - egyszeres kötésnél egy elektronpár tartja össze a két atomtörzset, és mindig szigma kötés jön létre, amely tengelyszimmetrikus

A kovalens kötés 1

Molekula

A molekula két vagy több atomból álló, elektromosan semleges kémiai részecske, amelyet kovalens kötés tart össze.

Kovalens kötés

Erős (elsőrendű) kémiai kötés, amelyben az atomtörzseket közös elektronpárok tartják össze.